Kedves Kérdező ! A jogviszonyt a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló1993. évi LXXVIII. törvény szabályozza: Költségek: 9. § (1) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel. A megállapodásban a felmerülő költségek megtérítését és annak feltételeit is meg kell határozni. 13. § (1) A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával, illetőleg azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek viselésére a bérbeadó és a bérlő megállapodása az irányadó; megállapodás hiányában a karbantartással és felújítással kapcsolatos költségek a bérlőt, a pótlással és cserével kapcsolatos költségek a bérbeadót terhelik. 15. § (1) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti. A megállapodásnak tartalmaznia kell azt is, hogy a munkák elvégzésének költségei melyik felet terhelik. (2) Amennyiben az (1) bekezdésben említett munka elvégzése következtében a lakás komfortfokozata is megváltozik, az eredeti szerződés módosítására akkor kerülhet sor, ha a felmerülő költségeket a bérbeadó viseli. A felújítással és az elmaradt közüzemi díjakkal kapcsolatos költségeket egyértelműen a bérbeadónak kell viselnie. Utólag követelheti a bérbeadótól, amennyiben nem ő a tulajdonos, a tulajdonostól peres eljárásban. A jogviszony létrejöttét és annak tartalmát a tanúk is bizonyíthatják, az írásbeli szerződés hiánya a jogaitól nem eredményez megfosztást, semmisséget. Felmerülhet, hogy a bérbeadó, tulajdonos vitatja a felújítás értékét, ekkor szakértő kirendelésére kerül sor. Felmondás: 24. § (1) A bérbeadó a szerződést írásban felmondhatja, ha a) a bérlő a lakbért a fizetésre megállapított időpontig nem fizeti meg; b) a bérlő a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti; c) a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítanak; d) a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a lakást, a közös használatra szolgáló helyiséget, illetőleg területet rongálják vagy a rendeltetésükkel ellentétesen használják; e) a bérlő részére megfelelő és beköltözhető lakást (a továbbiakban: cserelakás) ajánl fel. (2) A határozott időre szóló, illetőleg valamely feltétel bekövetkezéséig tartó lakásbérleti jog a szerződésben meghatározott idő elteltével, illetőleg a feltétel bekövetkezésekor szűnik meg. 26. § (1) A bérbeadó a határozatlan időre szóló szerződést írásban felmondhatja, ha a bérlő részére egyidejűleg ugyanazon a településen - a fővárosban a főváros területén - cserelakást ajánl fel bérleti jogviszony létesítésére. A felmondási idő azonban három hónapnál rövidebb nem lehet. (2) A cserelakás megfelelőségénél figyelembe kell venni mindkét lakás a) komfortfokozatát; b) alapterületét; c) műszaki állapotát; d) lakóhelyiségeinek számát; e) településen és épületen belüli fekvését; f) lakbérét. 27. § (1) A bérbeadó a 26. § (1) bekezdés szerinti felmondás esetén a bérlővel megállapodhat, hogy lakás felajánlása helyett részére pénzbeli térítést fizet. (3) A 26. § (1) bekezdése szerinti felmondás esetén a bérlő igényt tarthat arra, hogy a bérbeadó térítse meg a lakásváltoztatással kapcsolatban felmerült indokolt költségeit. Ha határozott idejű volt a szerződésük, a határozott idő letelte előtt, csak a 24. § (1) bekezdésbe foglalt teljesülése esetén mondható fel, amennyiben ilyen nem történt, jogszerűen nem mondhatná fel a lakásbérletet. Határozatlan idejű szerződésnél csere lakást is kell biztosítani ! Valószínűleg zavartalanabb lenne az életük ha más albérletet keresnének, de a lakásba invesztált pénzt vissza kellene követelni. Felszólító levél, majd fizetési meghagyás a módja, de javaslom jogi segítség igénybevételét.

tisztelettel:
Dr. Tóth Edina