Kedves Kérdező ! A visszakövetelés jogossága függ a munkaszerződésétől, munkaviszonyt megszűntető dokumentumtól (rendes felmondás, közös megegyezés). Általánosságban elmondható, hogy a béren kívüli juttatások is csak a jogviszony fennálltáig járnak, hiszen a munkaviszonyhoz kötődnek, ha már nem áll fenn jogviszonya a munkáltatót fizetési kötelezettség nem terheli. Azonban, ha a munkáltató tényleg úgy fizette ki egész évre a díjat, hogy tudta, hogy a jogviszonya megszűnik, továbbá jogviszony megszűnésekor, elszámoláskor aláírták, hogy a felek egymással kölcsönösen elszámoltak, tartozás nem áll fenn, akkor utólag való visszakövetelés aggályos. Ebben az esetben akkor lehet eredményes a visszakövetelés, ha a munkáltató megtámadja közös megállapodás, elszámolási nyilatkozatot az aláírástól számított 30 napon belül. Kérdéses az is, hogy a biztosítási díj fizetését miként szabályozza a munkaszerződés, belső szabályzat, csak a jogviszony idejére jár, vagy ha adott évben akár 1 napot is munkaviszonyban áll, az egész évre vállalja a kifizetést a munkáltató. Az Mt. a jogalap nélküli kifizetésre tartalmazza azt a szabályt, hogy a munkáltató 60 napon belül követelheti vissza a jogalap nélküli, téves kifizetést, akkor nő meg 3 évre ez a határidő, ha a munkavállaló a kifizetés alaptalanságáról tudott. Jelen esetben Ön alappal feltételezhette azt, hogy a munkáltató tényleges szándéka volt az éves kifizetés, hisz tudta, hogy a jogviszonyát meg akarja szűntetni, így csak a kifizetéstől számított 60 napon belül követelheti vissza a díjat. A körülmények teljes ismerete nélkül nehéz konkrét választ adni, meg kell vizsgálni, hogy az éves kifizetésnek van e jogalapja, ha azt lehet megállapítani, hogy nincs, vizsgálni kell a 60 napot.

tisztelettel:
Dr. Tóth Edina