Kapcsolat Gy.I.K. Felelősség    
 
Hírek

2010/12/29

A kérdésfeltevés átmenetileg szünetel.

köszönettel: a szerk.

2009/05/01

Kérjük Önöket, amennyiben a befizetéstől számított harmadik napon sem kaptak még választ értesítsenek bennünket, mert előfordul, hogy nem tudjuk a befizetőt beazonosítani.

köszönettel: a szerk.


   Keresés a válaszok között


Kereshet a kérdés azonosítójára, a korábban megadott névre és kérdésre, valamint a válaszra is.


   Statisztika

Összes kérdés: 2863
Ebből ma érkezett: 0


A keresés eredménye:

Dénes Renáta 2009-12-01 21:15 [5170]
Tisztelt Online Jogász! 2008. szeptemberétől dolgozom jelenlegi munkahelyemen kölcsönzött munkaerőként. A nyár folyamán a magánnyugdíjpénztártól egyenlegközlőt kaptam, amiből kiderült, hogy a kölcsönző cég (akivel a munkaviszonyom fennáll) nem fizetett és nem is vallott utánam nyugdíjjárulékot. Az APEH-tól kértem egy járulékkivonat-listát amely megerősítette, hogy az elmúlt évben semmilyen adó és járulék nem volt fizetve, sem bevallva utánam. A kölcsönző cégnél valóban be voltam jelentve, ennek az e-nyugdíjintézés keretében utánanéztem, csak a bevallások és a befizetések hiányoznak. A cég ahol ténylegesen dolgozom a kölcsönző cég felé minden hónapban tisztességesen fizetett a kölcsönző cég által kiállított számla alapján. Amikor a kölcsönző cég mulasztására fény derült, a munkaviszonyomat közös megegyezéssel megszűntettük és átvett egy másik munkaerő kölcsönző cég. A közös megegyezésben kikötöttük, hogy a munkaviszonyból eredő esetleges követeléseinkről nem mondunk le. Azt tudom, hogy az állam garanciát vállal a tőlem levont járulékokra, ha a munkáltató nem fizet, de ebben az esetben nem csak a fizetés maradt el, hanem a bevallás is, nem tudom a garancia így hogyan érvényesíthető és hogy a nem az állam felé levont (magánnyugdíjpénztár) nyugdíjjárulékommal mi lesz? Ez a probléma rajtam kívül sok kollegámat is érinti. Hova/kihez fordulhatunk ilyen esetben? Felléphet-e helyettünk a munkahelyünk (a kölcsönzési szolg. igénybevevője) ez ügyben, ha erre hajlandó? Előre is köszönöm a válaszukat, Dénes Renáta

Kedves Kérdező ! A Tny. (Társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény) 37. §-ába foglalt rendelkezés szerint szolgálati időnek minősül az az idő, melyre vonatkozóan a munkáltató a járulékokat levonta de nem fizette meg. 37. § (1) A Tbj.-ben biztosítottnak minősülő személy biztosítással járó jogviszonyának 1997. december 31. napját követő időtartama szolgálati időnek számít, ha erre az időszakra az előírt nyugdíjjárulékot megfizették. (2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően szolgálati időként kell figyelembe venni a biztosítással járó jogviszony 1997. december 31-e utáni időtartamát akkor is, ha a foglalkoztató a biztosított keresetéből, jövedelméből a nyugdíjjárulékot levonta, azonban annak befizetését részben vagy egészben elmulasztotta, függetlenül attól, hogy a nyugdíjjárulék behajtására tett intézkedés eredményre vezetett-e. Követeléssel Ön és nyugdíjbiztosító szerv is felléphet, akár közösen pertársaságként, akár önállóan. Ön kérheti az illetékes munkaügyi bíróságon, hogy kötelezzék a kölcsönbe vevő céget a járulékok befizetésére mind az állami, mind a magán nyugdíjbiztosító szervhez. A perbe, az illetékes nyugdíjbiztosító szervek pertársként perbe léphetnek. Tájékoztassa a nyugdíjbiztosító szerveket a járulékfizetés elmulasztásáról és érdeklődje meg, hogy ők önállóan fellépnek e a munkáltatóval szemben pl. fizetési meghagyással, vagy közösen indítsanak kötelezésre irányuló pert az illetékes munkaügyi bíróságon. A Tny. a nyugdíjbiztosítási szerv igényérvényesítéséről a következőt tartalmazza: 93. § (1) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az e törvényen alapuló követelését öt éven belül érvényesítheti. (2) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a követelését fizetésre kötelező határozattal érvényesíti. (3) Amennyiben a fizetésre kötelezett munkáltató, egyéb szerv és személy a fizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül fizetési kötelezettségét nem teljesíti, az elsőfokú nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a követelését a) a bankszámlával rendelkező kötelezett esetében azonnali beszedési megbízással, b) bankszámlával nem rendelkező kötelezett személy esetében munkabérből vagy egyéb rendszeres járandóságból, továbbá kifizetőtől járó kifizetésből történő letiltással érvényesíti. (4) Ha a (3) bekezdésben meghatározott végrehajtási eljárás nem vezet, vagy előreláthatóan nem vezetne eredményre, a követelést a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megkeresésére az állami adóhatóság ingó- és ingatlan-végrehajtással hajtja be. (5) Az e törvényen alapuló követelés adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. Az eljárásban vagy önállóan, vagy jogi képviselővel léphetnek fel, a kölcsönbeadó cégnek képviseleti joga az ügyben nincsen, hiszen a hátrány nem őt érte, képviseleti jogköre nincsen.

tisztelettel:
Dr. Tóth Edina



   OnlineJogász.hu
 
© www.onlinejogasz.hu ViP-CMS - A Sokszínű Tartalomkezelő Rendszer