Tisztelt Kérdező! Elsőként a vállalkozási formának van jelentősége, ugyanis párjának mögöttes felelőssége (azaz saját vagyonával való felelőssége) nem minden esetben áll fenn. A gazdasági társaság tagjainak felelőssége korlátozott vagy korlátlan lehet. Korlátozott felelősség esetén a tag a létesítő okiratban vállalt vagyoni hozzájárulása (törzsbetét, részvény, mellékszolgáltatás) teljesítésére köteles, ezen felül a társaság tartozásaiért magánvagyonával nem felel. Korlátlan felelősség esetén a tag a társaság hitelezőivel szemben - a társaság vagyona által nem fedezett tartozásokért - korlátlanul, általában a többi taggal egyetemlegesen a saját vagyonával felel (kivétel közös vállalat tagjainak kezesi felelőssége). A tagok korlátlan felelőssége azonban csak mögöttes felelősség, kizárólag akkor és annyiban érvényesíthető, amikor és amennyiben a társasági vagyon nem fedezi a hitelezői követeléseket. Korlátozott a felelőssége: a.. a betéti társaság kültagjának, b.. a korlátolt felelősségű társaság tagjának, c.. a részvénytársaság tagjának (részvényesnek). Korlátlan a felelőssége: a.. a közkereseti társaság tagjainak (egyetemleges), b.. a betéti társaság beltagjának (többi beltaggal egyetemleges), c.. betéti társaság kültagjának, ha a neve a társaság cégnevében szerepel, d.. a közös vállalat tagjainak (kezesi felelősség), e.. egyszemélyes kft., egyszemélyes rt. tagjának, abban az esetben, ha a társaság létesítő okiratában, illetve annak módosításában korlátlan és teljes felelősséget vállal. Amennyiben párjának korlátlan felelőssége lenne, csak azok a vagyontárgyak eshetnének végrehajtás alá (amennyiben a társaság vagyona nem elegendő), amelyek az élettársi/házastársi közös vagyonba tartoznak: Az élettársaknak az együttélésük alatti közös gazdálkodása eredményeképpen megszerzett ingóságok és ingatlanok közös tulajdonnak minősülnek, amelyből az élettársak tulajdoni hányada a szerzésben való közreműködésükkel arányosan alakul. Amennyiben a közreműködés aránya nem állapítható meg, azt azonos mértékűnek kell tekinteni. Az élettársi kapcsolat fennállása alatt szerzett, illetőleg az együttélés megszűnésének időpontjában meglévő vagyonszaporulatot (ingó és ingatlan, pénz, stb.) a felek közös tulajdonának kell tekinteni, feltéve, hogy az nem tartozik valamelyik élettárs különvagyonába. Azt, hogy mi minősül valamelyik fél különvagyonának - vagyis ami nem vonható az élettársi közös vagyonba - annak kell bizonyítania, aki erre hivatkozik. Az élettársak különvagyonába tartozik az a vagyontárgy, amely: 1.. az élettársi viszony létesítésekor már megvolt, 2.. az élettársi viszony alatt öröklés vagy ajándék útján került az élettárs tulajdonába, 3.. személyes használatra szolgál és szokásos mértékű, mennyiségű, 4.. a különvagyon értékén szerzett (pl. a vagyontárgy eladásából kapott vételárból vásároltak). Párja halála esetén - amennyiben végrendeletben eltérően nem rendelkezik - Ön nem örököl, ennek megfelelően az adósságokat sem örökli. Közös gyermekük viszont öröklés esetén az adósságokat is megörökölné. Párja édesanyának halála esetén - a fentieknek megfelelően - az édesanya vagyona párjának különvagyonába tartozna. Vagyonjogi szerződéssel a későbbi viták elkerülése érdekében megnyugtatóan rendezhetik a közös vagyon és a különvagyon kérdését és így a végrehajtás alá vonható vagyontárgyak körét. Ehhez mindenképpen keressenek fel egy ügyvédet.

tisztelettel:
Dr. Mohay Ákos
mohayakos@onlinejogasz.hu