Kapcsolat Gy.I.K. Felelősség    
 
Hírek

2010/12/29

A kérdésfeltevés átmenetileg szünetel.

köszönettel: a szerk.

2009/05/01

Kérjük Önöket, amennyiben a befizetéstől számított harmadik napon sem kaptak még választ értesítsenek bennünket, mert előfordul, hogy nem tudjuk a befizetőt beazonosítani.

köszönettel: a szerk.


   Keresés a válaszok között


Kereshet a kérdés azonosítójára, a korábban megadott névre és kérdésre, valamint a válaszra is.


   Statisztika

Összes kérdés: 2863
Ebből ma érkezett: 0


A keresés eredménye:

Kerekes Tamásné 2008-10-04 13:38 [4262]
Tisztelt Dr. Tóth Edina! A korábbiakban segítséget kértem Önöktől 3874-es azonosítószámú levelemben. Tanácsát megfogadva kértem a munkáltatóm hozzájárulását a közalkalmazotti jogviszonyom rendes felmentéssel való megszüntetéséhez. Igazgatőnőtől azt a választ kaptam, hogy ő nem menthet fel, ügyemben rehabilitációs bizottságot hív össze. Addig a szabadságomat vegyem ki. 6 hét elteltével még semmi nem történt, ezért 2008.09.16-án érdeklődtem ügyem állásáról. Ezek után telefonon behívtak az üzemorvoshoz (2008.09.22-re), aki nem adott ki írásbeli véleményt, hanem úgy nyilatkozott, hogy állapotomról szóban tájékoztatja Igazgatónőt. 2008.09.24-én, az előzőekre hivatkozva levélben ismét felvilágosítást kértem Igazgatónőtől a lehetőségeimről, tekintettel arra, hogy az időarányos szabadságomat már kivettem. Erre választ még nem kaptam. Elméletileg 2008.10.01-én munkába kellene állnom. Az idő rövidségére tekintettel felkerestem a Megyei Bíróság ingyenes jogsegélyszolgálatát, hogy megtudjam, milyen lépéseket tehetek az ügyben. Ott azt a tájékoztatást kaptam, hogy esetemben a munkáltatót nem lehet kötelezni a dolgozó felmentésére. Kérem tanácsát, hogy ebben a helyzetben mit csináljak. Ha lehetséges, kérem, mielőbb válaszoljon. Tisztelettel, Kerekes Tamásné

Kedves Kérdező ! Igen, helyes tájékoztatást kapott (a 3874-es kérdés válaszában én is ezt írtam le), a munkáltatót nem lehet kötelezni a felmentés kiadására. A törvény úgy fogalmaz csak, hogy a munkavállaló felmenthető ha nyugdíjasnak minősül. Ezzel kiszolgáltatott helyzetbe hozzák a munkavállalót, mivel igénybe szeretné venni a rokkant nyugdíjat és a munkáltató nem hajlandó felmenteni, kénytelen ő lemondani, ekkor viszont nem jár semmilyen felmentési járandóság. Ahogy a korábbi válaszomban írtam ez a rokkant nyugdíj igénylésekor van. A másik eset amikor alkalmatlan a munkaköri feladatok ellátására és más munkakör sem biztosítható. Ha ez az üzemorvos által megállapításra kerül - az szerepel a papíron hogy alkalmatlan-, akkor nem lehetőség a felmentés hanem a munkáltató kötelessége. Két felmentési ok van tehát egyik a rokkant nyugdíjazás, másik az alkalmatlanság. Az első esetben nem kötelezhető a munkáltató felmentésre, a másik esetben viszont köteles felmenteni, így Önnek az a legjobb, ha az üzemorvos az alkalmassági vizsgálaton megállapítja az alkalmatlanságát. A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet tartalmazza az eljárási szabályokat. Az üzemorvos nem jár el szabályszerűen, amikor nem adja írásban a vizsgálat eredményét ! Ezen rendeletből a legfontosabb rendelkezések a következők: 7. § (1) Soron kívüli munkaköri vagy szakmai alkalmassági vizsgálatot kell végezni a) ha a munkavállaló, a tanuló vagy a hallgató, illetve a munkanélküli egészségi állapotában olyan változás következett be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi az adott munkakör egészséget nem veszélyeztető és biztonságos ellátására, a szakma elsajátítására, illetve gyakorlására; 12. § (1) Ha a munkavállaló vagy a munkáltató a munkaköri alkalmasság, illetve a tanuló és a hallgató vagy a szakképző és felsőoktatási intézmény, a munkaügyi központ és a munkanélküli a szakmai alkalmasság első fokú véleményével nem ért egyet, az orvosi vélemény kézhezvételétől számított 15 napon belül a 10. számú melléklet szerinti Beutalás másodfokú munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra elnevezésű nyomtatványon kérheti a munkaköri, illetve szakmai alkalmasság másodfokon történő orvosi elbírálását az első fokon eljáró szervnél. (2) A munkaköri alkalmasság másodfokú vizsgálatát és véleményezését a munkanélküli, a tanuló és a hallgató lakóhelye, a szakképző és felsőoktatási intézmény székhelye, a munkaügyi központ és a munkáltató telephelye szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely végzi, a véleményt a 11. számú melléklet szerinti Másodfokú munkaköri orvosi alkalmassági vélemény elnevezésű nyomtatványon közli a kérelmezővel. Amennyiben a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatára az első fokon eljárt szakellátó-hely lenne illetékes, a munkaköri alkalmasság másodfokú vizsgálatát a telephely szerinti megyében (fővárosban) működő erre kijelölt szakellátó hely végzi. (5) A másodfokú egészségügyi szerv döntéséig az első fokú egészségügyi szerv véleménye szerint kell eljárni. 13. § (1) A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági véleményben meg kell határozni, hogy a vizsgált személy az adott munkakörre, tevékenységre, a tanuló és hallgató esetében az adott szakmára, a munkanélküli esetében az adott szakmára, ellátható foglalkozási csoportokra alkalmas, ideiglenesen nem alkalmas vagy nem alkalmas. (5) A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság vizsgálatát végző az alkalmatlanság okát a munkavállalóval, tanulóval, hallgatóval, munkanélkülivel, illetve a munkát végző személlyel ismerteti; a munkáltatóval, illetve a szakképző és felsőoktatási intézménnyel, munkaügyi központtal csak a vizsgált személy írásbeli hozzájárulásával közölheti. 14. § (1) A munkaköri és a szakmai alkalmasság vizsgálatát és véleményezését első fokon végző orvos a 13. számú melléklet szerinti Munkavállaló egészségügyi törzslapja elnevezésű nyomtatványt (a továbbiakban: egészségügyi törzslap) állítja ki; a személyi higiénés alkalmasság vizsgálatát és véleményezését végző orvos az eredményt a vizsgált személy egészségügyi dokumentációjában tünteti fel. A véleményező orvos az alkalmasság elbírálásához szükséges vizsgálatokat végzi el, és az egészségügyi törzslap más rovatait áthúzza. Az üzemorvosnak tehát nyomtatványt kell kiállítania és mind Önnek mind a munkáltatónak átadni. Mind a kettőjüknek lehetősége van a jogorvoslatra. A tanácsom az, hogy kérje írásba (nyomtatványt igenis töltse ki az orvos!) az üzemorvostól a vizsgálat eredményét és ha nem ért vele egyet éljen a jogorvoslat lehetőségével. Ha alkalmatlan a munkáltatónak kötelessége felmenteni, ha nem teszi a bíróságtól, keresetben kérheti, hogy kötelezze a munkáltatót a felmentésre (feltéve hogy más, egészségi állapotának megfelelő munkakör nincsen, vagy a felajánlottat nem fogadja el).

tisztelettel:
Dr. Tóth Edina
drtothedina@onlinejogasz.hu



   OnlineJogász.hu
 
© www.onlinejogasz.hu ViP-CMS - A Sokszínű Tartalomkezelő Rendszer