Kapcsolat Gy.I.K. Felelősség    
 
Hírek

2010/12/29

A kérdésfeltevés átmenetileg szünetel.

köszönettel: a szerk.

2009/05/01

Kérjük Önöket, amennyiben a befizetéstől számított harmadik napon sem kaptak még választ értesítsenek bennünket, mert előfordul, hogy nem tudjuk a befizetőt beazonosítani.

köszönettel: a szerk.


   Keresés a válaszok között


Kereshet a kérdés azonosítójára, a korábban megadott névre és kérdésre, valamint a válaszra is.


   Statisztika

Összes kérdés: 2863
Ebből ma érkezett: 0


A keresés eredménye:

M. Julianna 2008-08-31 10:17 [4044]
Tisztelt Online jogász! A párom szerződéses katona már tíz éve, még négy éve van hátra a leszerelésig. Amikor aláírta a szerződést, még úgy tűnt, minden rendben van vele egészségügyileg, ám időközben tönkrement a térde, bizonyíthatóan a seregnél eltöltött idő alatt, és az orvosok szerint ahoz, hogy ne romoljon az állapota, fel kellene hagynia a mindennapos fizikai terheléssel. Ez mindaddig kivitelezhetetlen, amíg lövészzászlóaljnál teljesít szolgálatot, mivel itt rendszeresen vesz részt menetgykorlatokon és reggelente kötelezően futtatják őket betonon, hiába kapott róla papírt, hogy a térdének árt a futás. Mivel háromszor is megjárta Koszovót, és tíz évet áldozott a seregre az életéből(erre ment rá az egészsége is), érthető módon nem akar pénz nélkül leszerelni. A kérdésem az, hogyan szerelhetne le közös megegyezéssel, és kinek áll hatalmában a Magyar Honvédségnél, hogy a szerződését módosítsa? Kihez kellene fordulnunk a szerződés módosítási kérelemmel? Ez utóbbi kérdést már többször feltette a feletteseinek, akik szintén javasolták már a leszerelését(FÜV elővizsgálatra is felküldték Budapestre), de mindenütt csak falakba ütközik, állítólag a dandártábornoknak sem áll jogában a szerződését módosítani, holott a MH részéről ő volt a szerződő fél. Akkor mégis kinek nyújtsuk be a kérelmet? Ki az illetékes? Válaszát előre is megköszönve, maradok tisztelettel: M. Julianna

Kedves Kérdező ! A munkáltatói jogkört azon személynek kell gyakorolja (amint levelében helyesen is írta) aki a szerződést aláírta, hiszen azt a munkáltatói jogkörre jogosult teheti meg. Az előfordulhat, hogy személy szerint már nincs az állományban, de akkor a helyére kerülő személy lesz a munkáltató, de erről tájékoztatni kell a munkavállalót. Az is előfordulhat, hogy módosították a belső szabályzatot ás a munkáltatói jogkörökön is változtattak, de erről szintén tájékoztatni kell a munkavállalókat. Ha a szerződés megkötése óta ilyen tájékoztatókat a férje nem kapott, akkor a szerződést aláíró a munkáltató továbbra is, egyben ő jogosult a szerződés módosítására is. A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény a munkáltatói jogkörrel kapcsolatosan a következőt tartalmazza: Munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró: az a parancsnok (vezető), aki jogosult a szolgálati viszony létesítésére, megszüntetésére, tartalmának törvény szerinti érvényesítésére, a fegyelmi és kártérítési felelősség megállapítására, valamint mindazon jogok gyakorlására és kötelezettségek teljesítésére, amelyeket jogszabály a munkáltató részére meghatároz. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (egyben a szerződéses állományra is vonatkozik)összhangban az előbbivel a következőt tartalmazza: A szolgálati viszonnyal kapcsolatos munkáltatói jogokat - az e törvényben meghatározott kivételekkel - az állományilletékes parancsnok gyakorolja. A két törvény értelmében (hacsak belső szabályzat ettől el nem tér)az állományilletékes parancsnok létesítette a jogviszonyt és így ő is jogosult azt módosítani, vagy megszüntetni. Az egészségi állapota miatt helyezhetik rendelkezési állományba vagy fel is menthetik. 2001. évi XCV. törvény 48. § (1)bekezdése f)pontja szerint a Honvédség személyi állományába tartozó, de a Honvédségnél szolgálati beosztást be nem töltő személyt rendelkezési állományba kell helyezni. Ennek megfelelően a Honvédség rendelkezési állományába tartozik, aki egészségi, pszichikai állapota miatt eredeti szolgálati beosztását ellátni képtelen, az általa ellátható más beosztásba helyezéséig, de legfeljebb 1 évig. Ebben az esetben szolgálati feladattal való ideiglenes ellátásáról a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró köteles gondoskodni. Ugyanezen törvény 59. § (2) bekezdés a) pontja értelmében Az állomány tagjának a szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni, ha minősítése, egészségi, pszichikai állapota alapján, illetve - ha ez feltétel - nemzetbiztonsági szempontból a beosztásának ellátására vagy a katonai szolgálat ellátására alkalmatlan; Ha a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott alkalmatlanság egészségi, pszichikai ok következménye, az állomány tagja akkor menthető fel, ha a) állapotának megfelelő más betölthető beosztás a Honvédségnél számára nem biztosítható, b) a felajánlott másik, állapotának megfelelő beosztást a hivatásos állomány tagja visszautasítja, vagy c) rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátásra jogosultságot szerzett. 59/A. § (1) Felmentés esetén a felmentési idő legalább két hónap, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg. (2) A két hónapos felmentési idő a szolgálati viszonyban töltött a) öt év után egy hónappal b) tíz év után két hónappal c) tizenöt év után három hónappal d) húsz év után négy hónappal e) huszonöt év után öt hónappal f) harminc év után hat hónappal meghosszabbodik. Először alkalmassági vizsgálaton kellene részt vennie a férjének és annak eredményeképp lehetséges a felmentése. A felmentés azért célszerű, mert ekkor járnak neki a felmentési járandóságok. Ha a férje kéri a leszerelését és mond fel, akkor nem jár felmentési pénz. Közös megegyezés is megoldás, hiszen a felek abban állapodnak meg amiben szeretnének (törvényi keretek közt természetesen), ekkor is kaphat pár havi illetményt, ez már csak megállapodás, tárgyalás kérdése. A törvény szerint tehát ha a férje egészségileg alkalmatlan akkor a honvédségnek KELL őt felmenteni, és az ezzel járó járandóságot kifizetni. Aki a szerződését aláírta, ha a dandártábornok volt, akkor neki írjon, hogy küldjék el orvosi vizsgálatra. Kérdésként az merül fel még bennem, hogy dandártábornok e az állományilletékes parancsnoka is egyben, mert ha nem írjon a parancsnoknak is, mivel a törvény szerint ő a munkáltatói jogkör gyakorlója. A szerződés és a belső szabályzat nélkül sajnos ennél pontosabb választ nem tudok adni, a törvény szerint az állományilletékes parancsnok a munkáltatói jogkör gyakorlója. Ismételten arra hívom fel a figyelmét, ha valóban alkalmatlan a férj a, nekik kell felmenteni és fizetni a járandóságokat.

tisztelettel:
Dr. Tóth Edina
drtothedina@onlinejogasz.hu



   OnlineJogász.hu
 
© www.onlinejogasz.hu ViP-CMS - A Sokszínű Tartalomkezelő Rendszer