Kedves Kérdező ! A választ a munkaköri alkalmasság kérdéskörével kezdeném: A Kjt.30. §. (1) bek. c) pontja alapján a közalkalmazott jogviszonya felmentéssel megszüntethető, ha a munkaköri feladatainak az ellátására tartósan alkalmatlanná vált. Ide tartozik az egészségügyi alkalmatlanság is. A felmentés előtt a munkáltatónak tájékoztatni kell a munkavállalót a 30/A. § szerint, hogy a munkáltatón belül, a munkáltató irányítása alatt álló másik munkáltatónál, illetve a munkáltató fenntartója által fenntartott más, e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál lévő, az iskolai végzettségének és szakképzettségének, szakképesítésének, továbbá - egészségügyi alkalmatlanság esetén - egészségi állapotának megfelelő másik betöltetlen munkakör felajánlásának lehetőségéről. A közalkalmazott a tájékoztatás közlésétől számított két munkanapon belül írásban nyilatkozik a munkakör-felajánlási lehetőség igénybevételéről. Ha a közalkalmazott a határidő leteltéig a nyilatkozattételt elmulasztja, azt úgy kell tekinteni, mintha a munkakör-felajánlási lehetőséget nem igényelte volna. Ha sor kerül felmentésre és a munkáltató nyilatkoztatja, hogy kíván e élni a munkakör felajánlás lehetőségével -ha nem akar dolgozni- nemleges választ kell adni. A születési dátumát (korát) nem adta meg, így nem tudom, hogy mi önnél az irányadó öregségi korhatár. Ugyanis ha azt megelőző 5 évben kerül sor a felmentésre, plussz 4 havi végkielégítésre jogosult, feltéve ha a felmentési idő leteltéig nem állapítatja meg az előrehozott nyugdíjat. A megelőző 5 évet, nem az előrehozott nyugdíjra való jogosultság évétől kell számolni, hanem a rendes öregségi nyugdíj évéhez, ami az Ön esetében szerintem 62 év, így az 57. életévének a betöltése után jogosult rá. Ezek a Kjt. szabályai röviden. Az egészségügyi alkalmasságról a 8/1983. EüM-PM együttes rendelet szól, a pontos címe: A megváltozott munkakképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról A rendelet 2.§ (1)bekezdése értelmében megváltozott munkaképességű az a munkaviszonyban, közalkalmazotti és közszolgálati jogviszonyban (a továbbiakban együtt: munkaviszony), bedolgozói munkaviszonyban vagy bedolgozói tagsági viszonyban álló dolgozó, továbbá az a szövetkezettel munkaviszony jellegű jogviszonyban álló szövetkezeti tag, valamint a 7. § (1) bekezdés e) pontja, valamint az átmeneti járadék és a rendszeres szociális járadék tekintetében az, aki munkaviszonyban, bedolgozói munkaviszonyban, bedolgozói tagsági viszonyban, szövetkezettel munkaviszony jellegű jogviszonyban nem áll, és nem folytat semmiféle olyan tevékenységet, amely díjazással, jövedelemmel jár (a továbbiakban együtt: megváltozott munkaképességű dolgozó), aki: a) egészségi állapota romlásából eredő munkaképesség-változás miatt eredeti munkakörben, rehabilitációs intézkedés nélkül, teljes értékű munka végzésére tartósan alkalmatlanná vált, de öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, öregségi vagy munkaképtelenségi járadékban nem részesül; b) üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében baleseti járadékban részesül és eredeti munkakörében munkáltatójánál teljes értékű munka végzésére tartósan alkalmatlanná vált; c) gümőkóros betegség miatt munkáltatójánál, jogszabályi tilalom folytán nem foglalkoztatható; e) a fegyveres erőktől, a fegyveres testületektől és a rendészeti szervektől megváltozott munkaképessége, illetőleg egészségi okból szolgálatra való alkalmatlansága miatt leszerelt. A törvény igen hosszú és bonyolult, ezért az Önre vonatkozó lényegi szabályokat emelem csak ki: A munkaképesség csökkenésének mértéke 50 %, ezért a munkáltató felmentéssel nem szüntetheti meg (azonnal) a jogviszonyát. A felmentése csak akkor jogszerű, ha a munkáltató biztosít más, egészségi állapotának megfelelő munkakört de azt a munkavállaló nem fogadja el, vagy se a munkáltató, se a munkáltató telephelye szerint illetékes rehabilitációs bizottság alkalmas munkahelyet biztosítani nem tud. Az alkalmatlansághoz nem elég, hogy az OOSZI 50 %-ot állapított meg, az a tb szempontjából érdekes csak, a munkaviszonyt annyiban érinti, hogy a munkáltatónak be kell jelenteni. A munkáltatónak a kötelezettsége, hogy ezt követően a helyi rehab. bizottságnál, ami az üzemorvost jelenti, véleményeztesse, hogy alkalmas e munkaköre betöltésére. Ha azt mondják, hogy alkalmas, nem lehet egészségügyi alkalmatlanság címén felmenteni. Amennyiben ilyen eredmény születik és nem akarja elfogadni, a helyi rehab. bizottsághoz fordulhat fellebbezéssel, ami a jegyző irányítása alatt működik, ennek a döntése ellen, pedig a területi rehab. bizottságnál élhet kifogással, amit a megyei tisztiorvos irányít. Ha az üzemorvos kimondja az alkalmatlanságot és Ön is elfogadja, akkor a munkáltató már felmentheti. A lényeg, hogy az OOSZI véleménye nem elég, legalább az üzemorvos véleménye is kell ! Az előrehozott öregségi nyugdíjjal kapcsolatban azért nem tudok konkrétumot írni, mert nem tudom hány éves, mi az Önre irányadó korhatár. A 38 év szolgálati idő jó hogy megvan, ha a korhatárt is betöltötte, megigényelheti. Az új szabályok szerint, azonban az igénylés előtt a jogviszonyát meg kell szüntetni, ami történhet az Ön részéről lemondással, a munkáltató részéről felmentéssel, vagy közös megegyezéssel. Lemondás esetén nem jár semmi, a közös megegyezésnél, meg alku tárgya, hogy fizet e és ha igen mennyit a munkáltató. Felmentés esetén jár felmentési időre átlagkereset, végkielégítés. A legjobb az lenne, hogy alkalmatlanság címén felmentenék és utána megigényelné a nyugdíjat.

tisztelettel:
Dr. Tóth Edina
drtothedina@onlinejogasz.hu