Tisztelt Tóth Úr! Tekintettel a jól átláthatóan szerkesztett kérdésekre, a válaszokat is egyenként igyekeztem megfogalmazni az alábbiakban. 1. Az illeték alapja nem csak a felépítmény lenne és a telek nem? Nem, az illeték alapja a teljes bruttó vételár, telkestől, felépítményestől. 2. A tárolók kizárólagos használatáért (ami osztatlan közös tulajdon) kell-e illetéket fizetni? Nem volt egyértelműa kérdéséből, hogy a tárolók és a garázs társasházi közös tulajdon, vagy társasházi külön tulajdon, ami ugyanakkor a tulajdonostársak osztatlan közös tulajdona. Az általános gyakorlatból kiindulva feltételezem, hogy az utóbbiról lehet szó, erre mutat az illeték mértéke is. Feltételezem, hogy Önök nem csak használati jogot, hanem tulajdonjogot (résztulajdont) kaptak a garázsból és a tárolóból is, amik önálló különtulajdoni albetétek lehetnek a társasházon belül és 10% vagyonszerzési iletéket kell utánuk fizetni. Kérem, hogy erről konzultáljanak az okiratot szerkesztő ügyvéddel. 3. A szocpol és megelõlegezõ kölcsön nem vonható le a vételárból és ezután kell kiszabni az illetéket? Nem. Ld. 1. sz. kérdés. 4. Azt olvastam az interneten, hogy ha fellebezek is, akkor is be kell fizetni az illetéket, és ha jogos az igény, akkor visszafizeti az APEH. Igaz ez? Igen, a fellebezés az új szabályok szerint nem szünteti meg a végrehajtást, ezt külön kérni kell sajnos. 5. Ha méltanyosságból részletfizetést kérek, akkor is kell fellebbezési illetéket fizetni? Nem. 6. Ha ügyvéden keresztül intézem a fellebbezést, akkor igaz, hogy nem kell befizetni az illetéket, csak ha az ügyvéd választ kap az APEH-tõl? Nem, a jogi képviselővel eljáró ügyfél nem élvez ilyen előjogokat. 7. Az én eladott és vásárolt ingatlanom különbözetét, (10 500 000 eladott és 9 100 000 Ft vásárolt tulajdonrész) hogyan vehetõ figyelembe az illeték kiszámításánál? A különbözet is lehet az illeték alapja, furcsa módon akkor is ha negatív. Ez esetben az 1.4 M forint lenne az illeték alapja, a kulcs pedig 2%. Összegszerűen: 28.000,-Ft. A tárolókra is fordítható az eladásból származó jövedelem? Ha lakást adott el, akkor nem. Ha ezt a számítást választom, akkor le kell mondjak a 15 000 000 Ft-os illetékmentességrõl, ha jól tudom. Igen, vagy egyik, vagy másik kedvezmény élhet csak. Elvileg így nem lenne illeték alapom,mivel az egész bevételemet új ingatlanba forgattam? (Részben a saját 1 tulajdonrészembe, részben a feleségem 1 részébe) Maximum a tároló? Ha az Ön nevén volt az eladott lakás (1/1 arányban), akkor ez esetben csak a saját tulajdonszerzése számít, a felesége részébe nem tudhatja be. Ha ezt a megoldást választotta volna, akkor a szerződéssel az új lakásban a 10.5 M-nak megfelelő tulajdonrészt kellett volna szereznie. 8. Mi a helyzet a 10 500 000 és a 9 100 000 Ft közötti 1 400 000 Ft különbözettel, amit a feleségem 1 tulajdoni hányadába fektettem? Nála levonható az illetékalapból ez az összeg vagy ezzel Õ is elveszíti a 15 000 000 Ft-os illetémentességi határt? Ha az Ön nevén volt az eladott lakás, akkor nem tudható be a felesége részébe. Összességében a számításaim szerint fizetenedő 192.000,-Ft illetékkel jobban jártak, mint a különbözeti illetékkel. Javaslom, hogy a szerződést készítő kollégával beszéljék meg a részleteket és ennek megfelelően a részletek ismeretében döntsenek a fellebbezésről, vagy a részletfizetésről.

tisztelettel:
Dr. Nyul Balázs
drnyulbalazs@onlinejogasz.hu