Kedves Brigitta ! A jogvita eldöntésére a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény paragrafusait kell alkalmazni, mégpedig a jogalap nélküli gazdagodásra vonatkozókat. Jogalap nélküli gazdagodás: 361. § (1) Aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni. (2) Nem köteles visszatéríteni a gazdagodást az, aki attól a visszakövetelés előtt elesett, kivéve ha a) számolnia kellett a visszatérítési kötelezettséggel, és felelőssége a gazdagodás megszünéséért megállapítható, vagy b) rosszhiszeműen jutott a gazdagodáshoz. (3) Ha az, akinek részére a gazdagodást vissza kellene téríteni, azt tilos vagy a jóerkölcsbe ütköző magatartásával maga idézte elő, a bíróság az ügyész indítványára a vagyoni előnyt az állam javára ítélheti meg. A jogalap nélküli gazdagodás leggyakoribb esetei: - a tartozatlan fizetés (túlfizetés, kétszeres teljesítés, téves címzés, téves átutalás stb.), - az ún. okafogyott tartozás (amikor a teljesítésre a szerződés megszünése után kerül sor, vagy például a szerződés egyik félnek sem felróható okból lehetetlenült, de az egyik fél már a szolgáltatását teljesítette), - a létre sem jött szerződés alapján történő teljesítés. A visszafizetési kötelezettség aloli mentesülésnek még egy esete van, ami az Ön esetében releváns lehet: 362. § Az életfenntartás céljára adott és arra felhasznált juttatást visszakövetelni nem lehet, kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik, vagy a juttatást bűncselekmény útján szerezték meg. Ezen mentesülés konjuktív feltételei tehát a következők: 1.) A gazdagodó a gazdagodást életfenntartás céljára kapta. 2.) A gazdagodást már felhasználta. 3.) Azt életfenntartás céljára használta fel. Az életfenntartás fogalmát nem lehet szűken - például az élelmezésre, lakhatási költségekre korlátozva - értelmezni, mint ahogy az e fogalomba beletartozó létfenntartás köre is tágabb, mint a létminimum. Ha a vagyoni előny felhasználása ugyan az életfenntartás körében történt, de annak juttatása nem az életfenntartásra szólt, a Ptk. 362. §-ának alkalmazása fogalmilag kizárt. A gyakorlatban a Ptk. 362. §-ának alkalmazására tipikusan a túlfizetett (jogalap nélkülivé vált) tartásdíj, járadék visszakövetelése iránti perekben kerül sor. A visszakövetelési jog önálló gyakorlásának kizártsága mellett azonban sor kerülhet arra, hogy a túlfizetett tartás, életjáradék, baleseti járadék az arra jogosulttal szemben beszámításra kerüljön mégpedig akkor, ha - a tartásra (járadékra) kötelezettet az arra jogosulttal szemben a jövőben esedékes szolgáltatás kötelezettsége terheli. - a jogalap nélkül gazdagodó féllel szemben beszámítható követelése van. Javasolni azt tudom, hogy hivatkozzon a Ptk. 362. §-ára, vagyis arra, hogy a tartásdíjnak hitt összeget a gyerekekre fordította, így nem jogosultak a visszakövetelésre, Ön jogosan használta fel.

tisztelettel:
Dr. Tóth Edina
drtothedina@onlinejogasz.hu